Túlépítés
A túlépítő tehát részben saját telkén építkezett. Ezzel esik egy tekintet alá, ha nem a föld tulajdonosa, hanem a szomszédos épület tulajdonosa építkezik.
A túlépítés tényének megállapítása független a túlépítő szubjektív tudattartalmától, vagyis attól, hogy a túlépítés nem tévedésből történt. A túlépítés jogintézménye ugyanis annak a ténynek a jogi elismerése, hogy valaki az ingatlanának az ingatlan-nyilvántartási térképi határán túlterjeszkedve, idegen területre építkezett.
A túlépítés különbözik a ráépítés és a beépítés fogalmától. Ráépítés esetén (Ptk. 137. §.) az építő idegen földre épített, vagyis az egész épület nem a saját telkén áll. Beépítésnek pedig az minősül, ha valaki idegen anyaggal saját tulajdonában (vagy használatában) álló földjére épít (Ptk. 136. §).
Túlépítés esetén a törvény különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépítő között.
– Jóhiszemű a túlépítő, ha nem tudta és a körülmények szerint nem is kellett tudnia, hogy saját földje határain túl építkezett.
– Rosszhiszemű a túlépítő, ha tudta, illetve kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy földje határain túl építkezett. Rosszhiszemű továbbá a túlépítés akkor is, ha a szomszéd az egyébként jóhiszeműnek induló túlépítés ellen olyan időben tiltakozik, amikor az eredeti állapot helyreállítása nem okozott volna aránytalan károsodást.
A jóhiszemű túlépítés következményei:
1. kártalanítás – a beépített rész használatáért, a beépítéssel okozott értékcsökkenésért.
2. a beépített rész megvásárlása (feltéve, hogy a föld a telekalakítási szabályok alapján megosztható).
3. egész föld megvásárlása (ha a föld fennmaradó része használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos valamely jog, vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé vált).
A rosszhiszemű túlépítés jogkövetkezményei
A jóhiszemű túlépítés jogkövetkezményein felül igényelhető, hogy:
1. a túlépítő saját földjét és az épületet bocsássa gazdagodása megtérítése ellenében a szomszéd tulajdonába (az elszámolás tehát nem a piaci áron, hanem a gazdagodás megtérítése ellenében történik),
2. a túlépítő az épületet bontsa le.
Az épület lebontása csak nagyon kivételes esetben követelhető, főleg akkor, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontásra irányuló igény jogossága független attól, hogy a bontáshoz a szükséges bontási engedéllyel az érintett szomszéd rendelkezik-e.
Egyébként a bontás költségét mindig a túlépítő viseli, a bontási anyagokat azonban természetesen elviheti.
