Semmis szerződés
A szerződés semmisségének esetei:
1. A cselekvőképesség hiánya, vagy korlátozottsága:
Az ilyen személyek jognyilatkozata semmis.
2. Színlelt szerződés:
A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
3. Megszabott alakszerűség hiánya:
Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.
A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.
4. A célzott joghatás hibája:
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
5. Uzsorás szerződés:
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).
Az uzsorás szerződésben az objektív értékkülönbséghez a szubjektív elem is járul, az uzsorás ugyanis:
a) szerződő partnere hátrányos helyzetét,
b) az általa kikötött feltűnő értékaránytalanságát ismerve,
c) ezt kihasználva köti meg.
6. Lehetetlen szerződés:
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
Lehetetlenség oka lehet a tudomány jelenlegi állása miatt, vagy lehet jogilag lehetetlen a szerződés megvalósítása.
