Jogosult késedelme
2) A jogosult késedelme
A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
A kötelezettnek a szolgáltatást a megfelelő módon a szerződés szerinti nagy mennyiségben, helyen és időben kell felajánlania, ha nem így történik alapos okkal fogja a teljesítés elfogadását megtagadni. A részteljesítést illetően kivételt képeznek a pénztartozások. A pénz, mint ellenszolgáltatás osztható, a jogosult nem tagadhatja meg a részletteljesítést.
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. 302. §
Jogkövetkezményei:
Szubjektív jogkövetkezmény:
A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Objektív jogkövetkezmény:
A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e –
a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
