Ingatlanjog a birtokos használó oldaláról
1.Nem minden birtokos tulajdonos, de minden tulajdonos egyben birtokos is lehet.A szólás mondásként elterjed_ “én mondom neked ha vitád van maradj az ingatlanon belül” ténylegesen jogilag is indokolt megállapítást takar.
Amennyiben a birtokost jogalap nélkül birtokában zavarják, vagy birtokától megfosztják, megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelmet a tulajdonossal szemben is igénybe veheti a birtokos.
Az eljárás a birtoksértéstől számított egy éven belül – amennyiben ingatlanról van szó- az ingatlan fekvése szerint polgármesteri hivatal jegyzőjétől, egy éven túl a bíróságtól kérhető. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a birtokos jogos önhatalommal védje birtokát.
Az első fokon eljáró közigazgatási hatóság nem vizsgálhatja az eljárása során, hogy jogosan tartózkodott-e az adott ingatlanba a birtokvédelmet kérő egyetlen tényt vizsgálhat, hogy a birtokos a birtokvédelmet kérte akkor birtokon belül volt-e és valóban birtokában háborították, vagy attól megfosztották.
A gyakorlatban a bérbeadó és a bérlő között kialakult jogvitánál fordul elő a bérlő által kért birtokvédelem a tulajdonos bérlővel szemben. Tételezzük fel, hogy a bérlő a bérleti díjat nem fizeti meg, vagy nem határidőben teljesít és ezért bérbeadó –tulajdonos – felmondja a bérleti szerződést. Ugyanakkor bérlő nem hagyja el az ingatlant, mert vitatja a bérleti szerződés felmondásának a jogosságát.
Amennyiben bérbeadó nem indít pert, és jogerősen nem nyeri meg a bérleti szerződés felmondásának az érvényességének a megállapítására és az ingatlan kiürítésére irányuló pert abban az esetben a közigazgatási hatóság a birtokvédelem útján védeni fogja a birtokost a birtokában .
A birtokvédelem tehát mindaddig megilleti a birtokost, ameddig el nem dől, hogy érvényes jogcíme van az ingatlanban való tartózkodásra természetesen külön eljárásban.
Ráadásul a birtokvédelem tárgyában hozott közigazgatási határozat, olyan azonnal végrehajtható határozat, hogy a döntéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra. Ha tehát a birtoksértéssel nem hagy fel a birtoksértő bérbeadó pénzbüntetés megfizetésére kötelezik majd ezt követően rendőrségi úton kényszerítik a birtokháborítással való felhagyásra.
A bérbeadó – tulajdonos- jogszerűtlen erőszakos magatartása saját tulajdonába való visszajutásra némely esetben kimeríti az önbíráskodás büntetőjogi tényállását is.
Amennyiben a hosszan elhúzódó eljárást el kívánja kerülni a szerződő fél közjegyzői okiratba kell foglaltatni a bérleti szerződést mert az egy olyan azonnal végrehajtható okirat amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal lát el és az ingatlan kiürítése a jog eszközeivel gyorsan és hatékonyan érhető el.
2. A használati jogok leggyakoribb esete a haszonélvezeti jog. A használati jogokra vagy jogszabályi kikötés vagy megállapodás szerint lehet hivatkozni.
A haszonélvezeti jog személyhez kötött, nem átruházható jog. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, kiterjedhet az adott dolog egészére vagy annak egy részére. Létrehozható, illetve öröklés útján létrejön hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is. A haszonélvezeti jog a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak. Amennyiben azonban az új épület a régi helyébe lépett, a haszonélvezeti jog fennmarad, legfeljebb korlátozására van lehetőség.
Ha a haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen gyarapodik vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, melyek a dolognak azok a részei, amelyekre a haszonélvezeti jog nem terjed ki. A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. E személyek a haszonélvezetet vagy egymás mellett egyidőben, vagy sorrendben egymás után gyakorolják. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A haszonélvezet a tulajdonjogból kivált és önállósult részjogosítványokat tartalmaz, melyek gyakorlására jogosult, de el is állhat ettől. A tulajdonost a részjogosítványok csak annyiban illetik meg, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a haszonélvező úgy dönt, hogy a haszonélvezeti jogát újból gyakorolja, a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a dolgot birtokába, használatába vegye. A tulajdonos a haszonélvezet gyakorlásáért nem kérhet ellenértéket a haszonélvezőtől. Az más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése ellenérték fejében is történhet. A tulajdonosok a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt – akarata ellenére – nem kényszeríthetik a haszonélvezet megszüntetésére vagy annak korlátozására. A tulajdonos személye változhat, ez azonban a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg.
A tulajdonos személyében történő változás jogcíme is közömbös. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog forgalmi értékcsökkenést eredményez. Ugyanis a haszonélvezeti jognak – amely bár nem átruházható jog – van megváltási ára. A megváltási ár kiszámítása: a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének az 1/20-át szorozzuk a haszonélvező(k) életkorához rendelt szorzószámmal. A kiskorú ingatlanára (ingatlanhányadára) alapított haszonélvezeti jog esetében nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására abban az esetben, ha a kiskorú szerez tulajdonjogot őt terhelő ellenérték nélkül, és az erre vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg kerül sor a haszonélvezeti jog alapítására.
