Cselekvőképesség
A cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Kizárólag azt az ember illeti meg, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik, azaz akaratnyilatkozata kialakításában szellemi és/vagy testi fogyatékossága nem akadályozza. A jogtudomány különbséget tesz a cselekvőképesség aktív és passzív oldala között. Az aktív cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember saját maga köthet szerződéseket vagy tehet egyéb jognyilatkozatokat; míg a hozzá intézett nyilatkozatok érvényes elfogadására vonatkozó képesség a passzív cselekvőképesség fogalmi körébe tartozik. A cselekvőképességtől el kell határolni a vétőképesség fogalmát.
Míg a cselekvőképesség az ember jognyilatkozati képességét jelenti, és az érvényes ügyletkötés egyik feltétele, addig a vétőképesség a Ptk. felelősségi rendszerébe tartozó kategória, amely a polgári jogi felelősségre vonhatóság alapja. Vétőképes az, akitől életkora és ehhez igazodó szellemi fejlettsége alapján el lehet várni, hogy magatartása jogellenességét felismerje. A vétőképesség – amely a felróhatósággal azonos fogalmat jelent – tehát a jogellenes magatartásokért való helytállás egyik feltétele. A felróhatóság a vétkességgel azonos fogalmat jelent.
Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, vétőképtelennek minősül, ezért magatartása nem lehet vétkes, azaz felróható. A törvény a cselekvőképtelenséggel ellentétben a vétőképtelenség ismérveit nem határozza meg. A vétőképtelenségnek nincsenek fokozatai és a vétőképesség hiánya önmagában az életkorból eredően nem állapítható meg. Ezért a bíróságnak mindig esetenként kell a vétőképesség megléte, vagy hiánya tárgyában állást foglalnia. E körben valamennyi körülmény együttes mérlegelésének eredményeként állapítható meg, hogy a károkozó a károkozás idején rendelkezett-e belátási képességgel, mennyiben volt képes magatartása jogellenességének, káros következményeinek felismerésére. Ebből következik, hogy adott esetben a teljesen cselekvőképtelen kiskorú, vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú személy is lehet vétőképes.
A cselekvőképesség fokozatai:
– cselekvőképes;
– korlátozottan cselekvőképes;
– cselekvőképtelen.
Cselekvőképesség:
Cselekvőképes az, akinek a cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. A törvény tiltja, hogy bárki – akaratától függetlenül – cselekvőképessége korlátozására irányuló szerződést kössön, vagy egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A tilalomból értelemszerűen következik, hogy a cselekvőképesség teljes kizárására, illetőleg cselekvőképesség kiterjesztésére irányuló szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat is semmis.
Cselekvőképtelen – Korlátozott cselekvőképesség:
A cselekvőképtelenség, illetőleg a korlátozott cselekvőképesség intézménye lényegében védeni kívánja azoknak a személyeknek a törvényes érdekeit, akik fiatal koruk vagy testi, szellemi fogyatékosságuk miatt erre nem képesek. A védelem minden esetben objektív körülmények alapján illeti meg az érintett személyt.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyenes ágbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:
1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése,
2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a) a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
9. tartózkodási hely meghatározása.
A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év.
A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat.
A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
A kiskorú a tizennegyedik életévének betöltése után korlátozottan cselekvőképes. A korlátozott cselekvőképesség elérése a születési nap 0 órájától számít, függetlenül attól, hogy a ténylegesen a születésre az adott nap mely órájában került sor.
Önmagában azonban az életkor elérése nem jár együtt a korlátozott cselekvőképesség megszerzésével vagy megtartásával. Ha ugyanis a bíróság a tizennegyedik életévét betöltött kiskorút cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi, az ítélet jogerőre emelkedésével a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképtelenné Ha pedig a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúnak az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, ez okból gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelennek minősül
1. Az általános szabály szerint a korlátozottan cselekvőképes személy érvényes jognyilatkozatot csak törvényes képviselője előzetes beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehet.
Ha a jognyilatkozat létrejött, addig, amíg a törvényes képviselő az előzetes beleegyezését, illetőleg az utólagos jóváhagyását nem adja meg, függő jogi helyzet áll fenn, mert a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata ugyan létrejött, de nem érvényes. A függő helyzet a törvényes képviselő nyilatkozatával válik egyértelművé. Előzetes beleegyezés vagy utólagos jóváhagyás esetén a jognyilatkozat érvényessé válik, ezek hiányában a jognyilatkozatra a Ptk. 215. § (3) bekezdésének rendelkezésének megfelelően az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ha azonban a függő jogi helyzetben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nagykorúvá, és ezzel cselekvőképessé válik, saját maga dönt a megelőzően megtett jognyilatkozata érvényességéről.
2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak vannak olyan önálló jognyilatkozatai, melyek érvényességéhez nem szükséges a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.
a) pontja értelmében azok a személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogszabályi felhatalmazás alapján csak személyesen tehet meg.
b) pontjának rendelkezése szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú megkötheti azokat a kisebb jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartoznak (pl. kisebb összegű bevásárlások). Ezeket az ügyleteket minden esetben az adott helyzetben, és a kiskorú körülményeitől függően kell értékelni.
c) pontja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett keresményével való önálló rendelkezési jogát, és a keresmény erejéig történő kötelezettségvállalását nevesíti.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.
Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül
Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik.
Az ember, mint jogalany cselekvőképtelenségét négy ok eredményezheti:
– a törvény erejénél fogva cselekvőképtelen a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú személy
– cselekvőképtelen a tizennegyedik életévét betöltött, ehhez képest egyébként korlátozottan cselekvőképesnek minősülő olyan kiskorú, akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet kizáró gondnokság alá – Cselekvőképtelen az a nagykorú személy, akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
– Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az a személy, akinek állapota miatt teljesen hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (Ptk. 17. §).
Az életkoron alapuló cselekvőképtelenség szabályait nevesíti.
A törvény a cselekvőképtelenség korhatárát a tizennegyedik életévben határozza meg. Ezen életkor betöltése előtt a kiskorú a jognyilatkozati képesség szempontjából csak cselekvőképtelen lehet, mert a cselekvőképtelen személy cselekvőképességének kiterjesztésére irányuló szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat a Ptk. 11. § (3) bekezdéséből következően semmis.
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatának semmisségre vonatkozó kógens törvényi rendelkezés alól azonban van kivétel. Ennek értelmében négy együttes feltétel fennállása esetén minősül a cselekvőképtelen kiskorú által kötött szerződés érvényesnek:
a) a cselekvőképtelen kiskorú a szerződést közvetlenül maga köti és teljesíti.
b) a szerződésnek csekély jelentőségűnek kell lennie (pl. kis értékű bevásárlás). Azt, hogy az ügylet csekély jelentőségűnek minősül-e vagy sem, minden esetben az adott helyzetben, és a kiskorú körülményeitől függően kell értékelni.
c) az ügylet a mindennapi életben tömegesen fordul elő. A tömegesen megfogalmazás azt jelenti, hogy ilyen típusú jogügyletet a lakosság széles köre köt rendszeresen (pl. minden nap) vagy időszakonként rendszeresen visszatérően.
d) Végül csak olyan ügyletek vonhatók ebbe a körbe, amelyek különösebb megfontolást nem igényelnek (pl. a szülő, mint törvényes képviselő az adott termék árának ismeretében jogosítja fel a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét a vásárlásra).
Gyámhatósági jóváhagyásra szorul a törvényes képviselő minden olyan jognyilatkozata, amely örökösödési jogviszonnyal kapcsolatban a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorút megillető jogra, illetőleg őt terhelő kötelezettségre vonatkozik
A kiskorú ingatlan vagyonával kapcsolatos egyes rendelkezések, így annak átruházására vagy megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozatok csak gyámhatósági jóváhagyással érvényesek. Átruházás alatt minden olyan jognyilatkozatot érteni kell, amelynek folytán a kiskorú ingatlan tulajdona akár részben, akár egészében más személy tulajdonába kerül. Így nem csak az adásvételi, ajándékozási jogügylethez, de a cseréhez, adásvétellel vegyes csereszerződéshez, és például az ingatlanra vételi jogot (opció) engedő szerződéshez, vagy a kiskorú ingatlanhányada esetén a közös tulajdon magához váltással történő megszüntetéséhez is szükséges a gyámhatóság jóváhagyása, ha nem a kiskorú a magához váltó fél.
Megterhelés alatt minden olyan jognyilatkozat értendő, amely a kiskorú tulajdonjogából eredő bármely jogosítványát korlátozó módon érinti.
