Termőföld haszonbérlete
A haszonbérlet időtartama:
Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével – a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kötheti meg.
A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 20 év lehet.
Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.
Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
Haszonbér-fizetési kedvezmény:
A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet akkor is, ha földadó-fizetési kedvezményt egyébként nem kapott, vagy azt nem veheti igénybe. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése:
A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;
b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;
b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét;
c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.
A haszonbérelhető terület nagysága:
Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam, az önkormányzat kivételével – legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6.000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2.500 hektár nagyságú vagy 50.000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet.
Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6.000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
Előhaszonbérlet
A volt haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre előhaszonbérleti jog illeti meg, kivéve, ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg.
TovábbKülföldiek tulajdonszerzése
A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
A kivétel a tagállam állampolgára. A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a) az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;
b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;
c) a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.
A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása,
a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja,
b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.
A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;
b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;
A tulajdonszerzés ellenőrzése
A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
TovábbBelföldi természetes személyek tulajdonszerzése
Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6.000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6.000 m² területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld:
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld
A belföldi magánszemélyek részére a törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését legfeljebb 300 hektár területnagyságig engedi meg, amelynek aranykorona (AK) értéke a 6.000 AK-t nem haladhatja meg. A törvény szerinti területi nagyság, illetőleg AK érték az a maximum, amely nem léphető túl.
A lehetséges tulajdonszerzés mértékének megállapítása során mind a Ttv. hatálybalépésekor tulajdonban már meglevő, mind pedig a megszerezni kívánt tanya területén levő termőföld figyelmen kívül marad.
A rendelkezés a legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított, vagy kialakításra kerülő tanyákat kedvezményezi. A tulajdonszerzési korlátozás nem vonatkozik arra a megszerezni kívánt termőföldre sem, amely a belföldi magánszemély tulajdonában volt termőföld helyébe lép. Ide tartozik a meglévő termőföld kisajátításáért kapott kártalanítási összegből megvásárolt, továbbá a meglévő termőföld elcserélése útján szerzett, valamint a közös tulajdon természetbeni megszüntetése útján megszerzett termőföldtulajdon. (Kedvezményezett tulajdonszerzés).
Külön szabályok vonatkoznak a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldek tulajdonjogának megváltozásával kapcsolatos egyes esetekre:
Az a magánszemély, akinek a meglévő termőföldjét kisajátítják, a kártalanítás összegéből tetszés szerinti nagyságú és AK értékű termőföldet vásárolhat.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldjének tulajdonjogát, legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor meglévő, közös tulajdonban álló termőföldjének közös tulajdonát szerzési korlátozás nélkül megszüntetheti.
Elővásárlási jog:
Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki. Védett természeti területen a Magyar Államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhat.
TovábbBelföldi jogi személyek tulajdonszerzése
Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.
Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
Elővásárlási jog:
Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki. Védett természeti területen a Magyar Államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhat.
Tovább