Társasházi alapító okirat kötelező tartalmi elemei
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot, tényt,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Társasházi alapító okirat módosítása
TovábbTársasházi alapító okirat módosítása
Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
TovábbTársasház alapításának esetei
A ) A több épületből álló társasház esetén a bíróságtól szintén kérheti a kiválást.
B)A közös tulajdon megszüntetése iránt indult perben a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a közös tulajdont társasház-tulajdonná alakíthatja át.
C) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
D) Építőközösség által már felépített épület esetén változatlanul mód van a társasház alapítására
E) Valamint fennáll a lehetőség továbbra is a felépítendő épületre történő társasház alapítását.
TovábbSzámvizsgáló Bizottság
A számvizsgáló bizottságra vonatkozókat részletesebben a www.kozoskepviselok.hu web oldalon olvashatják.
TovábbSzervezeti és Működési Szabályzat
Az SZMSZ-t a közösség az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. Az alakuló közgyűlésen de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen, a társasházzá váló közösségnek szab időbeli korlátot.
Amely Társasház nem rendelkezik SZMSZ-el a törvény nem kötelezi a Társasházkezelőt /közös képviselőt milyen időbeli korlátok között készítesse el, azonban e tekintetben jelentős a változás, az egyszerű szavazattöbbségű határozat valamint az írásbeli szavazás lehetőségével rutin művelet lehet az SZMSZ jóváhagyása.
A szervezeti-működési szabályzat tekintetében érvénytelen az írásbeli szavazás: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget,
minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségének a törvényben meghatározott mértékét.
A határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.
A szervezeti-működési szabályzat tervezetét a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
A törvény a meg kell küldeni szóhasználatát fenntartja a közgyűlési meghívónak a tulajdonostárshoz való eljuttatásánál:
“33§ (2) Sürgős esetet – így különösen : a közös tulajdonban álló épületrészek, épület-berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni”
A törvény nem oldotta meg, hogy milyen módon kell írásban közölni illetve a tulajdonosok számára megküldeni a közgyűlési meghívót, vagy pl. a fent említett Szervezeti és működési szabályzat tervezetét, a bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy nem elégséges “bedobni a postaládába” pl. a meghívókat, hanem igazolni kell ,hogy a tulajdonostárs azt átvette, akár tértívevényes ajánlott levélben akár személyes átvétellel.
A közgyűlés összehívásánál, amelyre a tulajdonostársakat meg kell hívni a jogszabály egy újabb lehetőséget adott a közgyűlés időpontjának közléséhez:
“33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke hívja össze; a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen ki kell függeszteni.”
Amennyiben az írásbeli szavazás bármely okból eredménytelen , vagy a tulajdoni hányad 1/10 –ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az előírt a határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.
TovábbKözös képviselő
A közös képviselőre valamint a társasházkezelőre vonatkozó jogi szabályozást részletesen a www.kozoskepviselok.hu web oldalon találják meg.
TovábbKözgyűlés
A közgyűlés a legfőbb döntéshozó szerve a Társasháznak. A közgyűlést összehívni a tulajdonostársakhoz eljutatott meghívóval lehet. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlés vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
A törvény még azt is meghatározza, hogy a napirendi pontok között melyeket kell felvenni.
A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.
Miután a törvény csak a minimum számot határozza meg, ha a helyzet megkívánja több közgyűlés is tartható.
Kötelező összehívni:
• Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.
• a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke 15 napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatja.
A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel meg kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában – az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel – is kitűzhető.
A törvény jelentősen változott, mert a megismételt közgyűlést akár határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kitűzhető a régi törvényben 3 napon túl, de 15 napon belül kellett kitűzni.
A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
Tovább