Teljesítés megtagadása
Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
Erről az esetről akkor beszélünk, ha a kötelezett lejárt tartozásának, kötelezettségének kiegyenlítésére jogos ok nélkül nem hajlandó és emiatt a teljesítés elmarad.
A teljesítés megtagadása esetén a jogosult választhatja meg a lehetetlenülés következményeit. Ezzel elkerülheti a teljesítés bírói eljárás során történő kikényszeríthető hosszadalmas és költséges útját, s a felróható lehetetlenülés szabályai alapján a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
TovábbTeljesítés lehetetlenné válása
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik
Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között.
TovábbKötelezett késedelme
1) A kötelezett késedelme
A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
A késedelem a teljesítési határidő után nem következik be, ha a felek a lejárat előtt a szerződést módosították és a teljesítési határidőt meghosszabbították. Nem áll be a kötelezett késedelme akkor sem, ha a jogosult késedelembe esik mindaddig, amíg a jogosult késedelme meg nem szűnik.
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
Jogkövetkezményei:
Szubjektív jogkövetkezmények:
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az, késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
Objektív jogkövetkezmény:
A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
TovábbJogosult késedelme
2) A jogosult késedelme
A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
A kötelezettnek a szolgáltatást a megfelelő módon a szerződés szerinti nagy mennyiségben, helyen és időben kell felajánlania, ha nem így történik alapos okkal fogja a teljesítés elfogadását megtagadni. A részteljesítést illetően kivételt képeznek a pénztartozások. A pénz, mint ellenszolgáltatás osztható, a jogosult nem tagadhatja meg a részletteljesítést.
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. 302. §
Jogkövetkezményei:
Szubjektív jogkövetkezmény:
A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Objektív jogkövetkezmény:
A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e –
a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
TovábbHibás teljesítés
3) A hibás teljesítés
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság).
Ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól.
Jogkövetkezményei:
Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet.
Ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve, ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelői vagy kereskedelmi forgalomban az egyébként helyettesíthető dolgot elkülönítéssel vagy kiválasztással határozták meg.
Ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti.
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
TovábbSzerződészegés esetei
A szerződés a felek meghatározott érdekeinek a kielégítésére szolgál. Szükséges, hogy a jog szankciók kilátásba helyezésével ösztönözzön a szerződésszerű teljesítésre, és ha mégis megszegnék a szerződésből folyó kötelezettségeit, kényszerítse ki a szerződésszerű teljesítést, gondoskodjék a szerződésszegéssel előállott érdeksérelem kiküszöböléséről.
Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.
A szerződésszegés bekövetkezhet a felek magatartásán kívül álló (objektív) okból de bekövetkezhet a felek magatartásából (szubjektív) adódóan is.
A szerződésszegés esetei:
5. A teljesítés lehetetlenné válása
Tovább