Szerződések

Semmis szerződés

A szerződés semmisségének esetei:

1. A cselekvőképesség hiánya, vagy korlátozottsága:

Az ilyen személyek jognyilatkozata semmis.

2. Színlelt szerződés:

A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

3. Megszabott alakszerűség hiánya:

Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.

A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.

4. A célzott joghatás hibája:

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

5. Uzsorás szerződés:

Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

Az uzsorás szerződésben az objektív értékkülönbséghez a szubjektív elem is járul, az uzsorás ugyanis:

a) szerződő partnere hátrányos helyzetét,

b) az általa kikötött feltűnő értékaránytalanságát ismerve,

c) ezt kihasználva köti meg.

6. Lehetetlen szerződés:

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.

Lehetetlenség oka lehet a tudomány jelenlegi állása miatt, vagy lehet jogilag lehetetlen a szerződés megvalósítása.

Tovább

Megtámadható szerződés

A szerződés megtámadható, ha:

a) tévedés,

b) megtévesztés, vagy

c) fenyegetés útján jött létre, illetve ha a

d) szolgáltatás és ellenszolgáltatás jelentős aránytalansága áll fenn.

a.) tévedés

Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.

Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

b.)-c.) megtévesztés, fenyegetés

Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

d.) Feltűnő értékaránytalanság:

A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.

A bírói gyakorlatban a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti 20 %-ot el nem érő különbséget még nem, de a 40-50 %-ot elérőt feltűnőnek kell tekinteni.

A IV. számú melléklet a Pk 267. állásfoglalása ad iránymutatást a feltűnő nagy értékkülönbség maghatározásának irányadó szempontjairól.

Tovább