Ingatlannyilvántartási eljárás
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló államigazgatási eljárás. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Inytv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárást hivatalból vagy kérelemre lehet indítani. Az eljáró hatóság 30 napon belül határozatot hoz.Amennyiben a határozattal a kérelmező nem ért egyet mind hatósági mind bírósági jogorvoslatra van lehetősége. Az eljárás szakaszait az alábbiakban mutatjuk be.
Bírósági jogorvoslat
Fellebbezés
Határozat
Kérelem
Megkeresés
Ingatlannyilvántartás adatai
Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatok
Az ingatlan adatai
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan vonatkozásában következő adatokat tartalmazza:
• a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
• művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
• minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
• ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
A magánszemélyek megkülönböztetésére az ingatlanok nyilvántartása során a következő adatokat kell használni:
• családi és utónevet, ideértve a leánykori családi és utónevet is,
• a jogosult anyja nevét,
• születési évét
• lakcímét,
• továbbá az érintett személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély esetében.
A szervezetek azonosítására a következő adatokat kell alkalmazni:
• a szervezet megnevezését,
• székhelyét,
• a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát
Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon, továbbá – ha az Inytv. másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
A fent meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró körzeti földhivatallal közölni.
TovábbAz ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények köre
• tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog,
• a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
• megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
• haszonélvezeti jog és használat joga,
• telki szolgalmi jog,
• állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
• elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
• tartási és életjáradéki jog,
• jelzálogjog (önálló zálogjog),
• végrehajtási jog.
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények
Az alább felsorolt tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti:
• a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
• a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
• a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
• kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
• a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem,
• bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
• az ingatlan jogi jellege,
• bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
• épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,
• az eljárás felfüggesztésének a ténye,
• jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
A lentebb felsorolt tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben:
• bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
• bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
• a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
• az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
• árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
• a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,
• tulajdonjog fenntartással történt eladás,
• a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
• elzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
• ranghely megváltoztatása,
• az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege,
• az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege.
Bírósági határozaton alapuló földhasználati jog
Elő és visszavásárlási jog
Elővásárlási jog
Használat joga
Haszonélvezeti jog
Jelzálogjog
Közérdekű használati jog
Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog
Megállapodáson alapuló földhasználati jog
Telki szolgalmi jog
Tulajdonjog
Vagyonkezelői jog
Végrehajtási jog
Vételi jog
