Hírek

Társasházi törvény 2019.január 01. napjától bekövetkező módosítása

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
32. §
(1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 49. § (6) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az
ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)
„c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül
nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.”
(2) A Ttv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:
13
„IV/A. Fejezet
A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA
55/A. §
(1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó
tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével
megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt
törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség
jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.
(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az
ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház
törzslapjára – feljegyezte.
55/B. §
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tény tartalmazza
a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének
aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét,
székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a
tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét,
valamint
ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a
természetes személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos
elérhetőségét,
b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót.
55/C. §
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon – bárki
számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva – közzéteszi a társasházi tisztségviselők e
fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint
a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.
55/D. §
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel, bejelentéssel,
változásbejelentéssel kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.”
(3) A Tvt. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„64/A. §
A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül –
elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.”
(4) A Ttv. 65. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„3. a nyilvántartásba vétel és a bejelentés rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének
tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket
rendeletben állapítsa meg.”
(5) A Ttv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői,
valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.”
24. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szól

Társasházak adósság az érdekérvényesítés és a törvénykezés csapdájában (+ videó)

Avagy a társasházak csapdába kerültek?!  Igen. Határozottan kijelenthető, a társasházak többsége csapdában van. A szerző álláspontja az, hogy a bajban lévő társasházak aránya folyamatosan növekszik Amíg a devizahiteles lakástulajdonosok megmentése nemcsak kormányzati szinten, hanem a napi sajtóban is folyamatosan téma, addig az eladósodott társasházakról alig tudni valamit, holott azok biztosítják/biztosítanák az említett lakások működési kereteit.

(tovább…)

Legyen minden társasháznak ügyvédje című ajánlat

TÁRSASHÁZAK- LAKÁSSZÖVETKEZETEK- TÁRSASHÁZAK- LAKÁSSZÖVETKEZETEK-

A kizárólag Társasházkezelőknek szóló ajánlatot azon leendő ügyfeleinek ajánljuk, akik több Társasház kezelését akár több kezelővel látják el vagy lakásszövetkezet elnöke illetve intézőbizottsági elnök.

(tovább…)

Ingatlanjog az Adóhivatal értelmezésében

Az ingatlanok értékesítése során többszörösen az adóhivatal eljárásával találkozik az érintett. A találkozhatnak a legfontosabb nyomtatványokkal illetve legfrissebb iránymutatásokkal. Mint az eladói,bérbeadó mind a vevői bérlő oldalon felvetődik,adó illetve illeték fizetési kötelezettsége, amelyben a fizetési kötelezettséggel terheltek bizonytalankodnak nem ismerve a jogszabályt.

(tovább…)

Ingatlanjog a Építési hatóság alkalmazásában

Az építéshatóság rendszere egyrészről áll az önkormányzatokhoz rendelt építéshatóságból illetve másodfokon a regionális hivatalokból valamint az Önkormányzati Minisztériumba egy főosztályból. Az ingatlanjog jelentős területét tenné ki az Épített környezetről szóló törvény illetve az OTÉK ismerete illetve annak alkalmazása. Ezen fejezet alatt bemutatásra kerül jogértelmezési kérdések fejtegetése előre mutató szándékkal.

Ingatlanjog a szomszéd oldaláról

A mindennapokban az ingatlan tulajdonosának szomszédja sok bosszúságot tud okozni, sőt akár több generáción átívelő bírósági pereskedés is jellemezheti kapcsolatukat.

(tovább…)

Ingatlanjog a birtokos használó oldaláról

1.Nem minden birtokos tulajdonos, de minden tulajdonos egyben birtokos is lehet.A szólás mondásként elterjed_ “én mondom neked ha vitád van maradj az ingatlanon belül” ténylegesen jogilag is indokolt megállapítást takar.

(tovább…)

Közigazgatási eljárás illetéke

Egyes államigazgatási eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg.

A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni. A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél terhére illeték vagy egyéb költség – kivéve a díjat külön jogszabály alapján terhelő adót – nem számítható fel.

A díjat illetékbélyeggel vagy pénzzel kell megfizetni. Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát.

A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is – az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.

Az államigazgatási eljárás illetéke

Az illeték tárgya

Az államigazgatási eljárási cselekményért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.

Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, vagy ha az államigazgatási szerv a kérelmet elutasítja.

Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.

Nem tárgya az államigazgatási eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a megállapított díjat kell fizetni.

Az illeték mértéke

Az első fokú államigazgatási eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 4000 forint.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 10 000 forint.

Büntetőeljárás illetéke

A büntetőeljárás illetéke

A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint.

Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.

Ingatlanjog a tulajdonos oldaláról

Az ingatlanjogot több irányból közelítettük meg, a legfontosabbról azonban, hogy “tulajdonosként mihez van jogom” még nem beszéltünk. Egy ingatlan tulajdonosának lenni nemcsak jog hanem kötelezettség is.

(tovább…)