Belföldi természetes személyek tulajdonszerzése
Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6.000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6.000 m² területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld:
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld
A belföldi magánszemélyek részére a törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését legfeljebb 300 hektár területnagyságig engedi meg, amelynek aranykorona (AK) értéke a 6.000 AK-t nem haladhatja meg. A törvény szerinti területi nagyság, illetőleg AK érték az a maximum, amely nem léphető túl.
A lehetséges tulajdonszerzés mértékének megállapítása során mind a Ttv. hatálybalépésekor tulajdonban már meglevő, mind pedig a megszerezni kívánt tanya területén levő termőföld figyelmen kívül marad.
A rendelkezés a legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított, vagy kialakításra kerülő tanyákat kedvezményezi. A tulajdonszerzési korlátozás nem vonatkozik arra a megszerezni kívánt termőföldre sem, amely a belföldi magánszemély tulajdonában volt termőföld helyébe lép. Ide tartozik a meglévő termőföld kisajátításáért kapott kártalanítási összegből megvásárolt, továbbá a meglévő termőföld elcserélése útján szerzett, valamint a közös tulajdon természetbeni megszüntetése útján megszerzett termőföldtulajdon. (Kedvezményezett tulajdonszerzés).
Külön szabályok vonatkoznak a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldek tulajdonjogának megváltozásával kapcsolatos egyes esetekre:
Az a magánszemély, akinek a meglévő termőföldjét kisajátítják, a kártalanítás összegéből tetszés szerinti nagyságú és AK értékű termőföldet vásárolhat.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldjének tulajdonjogát, legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor meglévő, közös tulajdonban álló termőföldjének közös tulajdonát szerzési korlátozás nélkül megszüntetheti.
Elővásárlási jog:
Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki. Védett természeti területen a Magyar Államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhat.
TovábbBelföldi jogi személyek tulajdonszerzése
Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.
Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
Elővásárlási jog:
Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki. Védett természeti területen a Magyar Államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhat.
TovábbTúlépítés
A túlépítő tehát részben saját telkén építkezett. Ezzel esik egy tekintet alá, ha nem a föld tulajdonosa, hanem a szomszédos épület tulajdonosa építkezik.
A túlépítés tényének megállapítása független a túlépítő szubjektív tudattartalmától, vagyis attól, hogy a túlépítés nem tévedésből történt. A túlépítés jogintézménye ugyanis annak a ténynek a jogi elismerése, hogy valaki az ingatlanának az ingatlan-nyilvántartási térképi határán túlterjeszkedve, idegen területre építkezett.
A túlépítés különbözik a ráépítés és a beépítés fogalmától. Ráépítés esetén (Ptk. 137. §.) az építő idegen földre épített, vagyis az egész épület nem a saját telkén áll. Beépítésnek pedig az minősül, ha valaki idegen anyaggal saját tulajdonában (vagy használatában) álló földjére épít (Ptk. 136. §).
Túlépítés esetén a törvény különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépítő között.
– Jóhiszemű a túlépítő, ha nem tudta és a körülmények szerint nem is kellett tudnia, hogy saját földje határain túl építkezett.
– Rosszhiszemű a túlépítő, ha tudta, illetve kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy földje határain túl építkezett. Rosszhiszemű továbbá a túlépítés akkor is, ha a szomszéd az egyébként jóhiszeműnek induló túlépítés ellen olyan időben tiltakozik, amikor az eredeti állapot helyreállítása nem okozott volna aránytalan károsodást.
A jóhiszemű túlépítés következményei:
1. kártalanítás – a beépített rész használatáért, a beépítéssel okozott értékcsökkenésért.
2. a beépített rész megvásárlása (feltéve, hogy a föld a telekalakítási szabályok alapján megosztható).
3. egész föld megvásárlása (ha a föld fennmaradó része használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos valamely jog, vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé vált).
A rosszhiszemű túlépítés jogkövetkezményei
A jóhiszemű túlépítés jogkövetkezményein felül igényelhető, hogy:
1. a túlépítő saját földjét és az épületet bocsássa gazdagodása megtérítése ellenében a szomszéd tulajdonába (az elszámolás tehát nem a piaci áron, hanem a gazdagodás megtérítése ellenében történik),
2. a túlépítő az épületet bontsa le.
Az épület lebontása csak nagyon kivételes esetben követelhető, főleg akkor, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontásra irányuló igény jogossága független attól, hogy a bontáshoz a szükséges bontási engedéllyel az érintett szomszéd rendelkezik-e.
Egyébként a bontás költségét mindig a túlépítő viseli, a bontási anyagokat azonban természetesen elviheti.
TovábbTulajdonszerzési jogcímek
A tulajdonszerzés által valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. Más szóval ez azt jelenti, hogy az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom jön létre. A tulajdonszerzés általában azt jelenti, hogy tulajdonos a dolog felett valami módon hatalmat nyer, vagyis a dolgot birtokába veszi.
Ha az új jogosult tulajdonjoga az előző tulajdonjogon alapszik, abból származik, akkor származékos szerzésmódról, ha a dolgon szerzéskor nem áll fenn tulajdon, vagy ha fennáll is, a szerző tulajdonjoga nem abból származik, hanem arra tekintet nélkül keletkezik, akkor eredeti szerzésmódról beszélünk.
a) Ingók tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai:
1) Hatósági határozat vagy árverés
2) Elbirtoklás
3) Gazdátlan javak elsajátítása
4) Találás
b) Ingók tulajdonjogának származékos szerzésmódjai:
1) Átruházás (adásvétel, ajándékozás)
2) Termékek, termények és a szaporulat elsajátítása
3) Méhrajok befogása
4) Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése
5) Feldolgozás és egyesítés
6) Öröklés
c) Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai:
1) Hatósági határozat és árverés
2) Elbirtoklás
3) Kisajátítás (csak fontos közérdekből, feltétel nélküli, azonnali kártalanítás mellett!)
d) Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai:
1) Átruházás
2) Növedék
3) Beépítés
4) Ráépítés
5) Öröklés
Hatósági határozat -Árverés
Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.
Elbirtoklás
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) tulajdonos a dologgal rendelkezik
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
Gazdátlan javak elsajátítása
Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
Találás
Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha:
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.
Átruházás
Átruházással – ha a törvény kivételt nem tesz – csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került.
Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.
Termékek, termények és a szaporulat elsajátítása
Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja – ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá.
Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése
A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
Feldolgozás és egyesítés
Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
Öröklés
Az örökös az örökölt ingatlan tulajdonjogát az örökhagyó halála pillanatában ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg.
Kisajátítás
Ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.
A kisajátítás részletszabályairól az 1976. évi 24 tvr. rendelkezik.
A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki.
E törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye – azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében – nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére.
Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges.
Az adásvételi szerződés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha:
a) a kisajátítást kérő ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fogadja el, illetőleg arra nem nyilatkozik; vagy
b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetőleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy
c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye ismeretlen vagy az adásvételi ajánlat közlése a tulajdonos egyéb körülményei folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
Kisajátítási célok
Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:
a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;
b) város- és községrendezés;
c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;
d) bányászat;
e) honvédelem;
f) közlekedés;
g) posta és távközlés;
h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
i) vízgazdálkodás;
k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
m) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján az egyház részére történő átadás;
r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen terület-felhasználási egységbe sorolta.
Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében
a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,
b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy
c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.
Növedék
A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék).
Beépítés
Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.
Ráépítés
Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására
Bírósági határozatok:
TovábbTelki szolgalmi jog
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
Telki szolgalmat lehet alapítani a következő célból:
Az átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.
A telki szolgalom tartalma lehet valamilyen használat, vagy éppen attól való tartózkodás. A használat terjedelme a telki szolgalomhoz igazodik, azonban nem terjedhet ki a dolog egészére. Mértékét a szerződésnek, a telki szolgalmat létrehozó bírósági ítéletnek, hatósági határozatnak meg kell jelölnie.
A kifejtettek alapján a telki szolgalomnak két fő csoportja van: a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. A tevőleges szolgalom arra jogosítja fel jogosultját, hogy a más tulajdonában lévő ingatlanon olyat tegyen, amire egyébként nem lenne joga (ilyen például az átjárás, a közművek átvezetése), a tűrésre irányuló szolgalom esetében a szolgáló telek birtokosának (tulajdonosának) tartózkodnia kell olyan magatartástól, amire egyébként joga lenne.
Telki szolgalom nem alapítható egyszeri szükséglet kielégítésére, vagy néhány cselekvésre (például az építkezés idejére az átjárás engedélyezése bontó feltételtől függő kötelmi jogviszonyt hoz létre).
A telki szolgalom alapítása visszterhesen is történhet, azonban gyakorlása mindig ingyenes. Ehhez képest olyan szerződés, amely a használatért ellenszolgáltatást köt ki csak kötelmi jellegű lehet.
A telki szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyezése csak az ingatlan egészére vagy annak természetben meghatározott részére történhet, eszmei illetőségére nem. A bejegyzésben a telki szolgalom alanyait név szerint nem lehet feltüntetni. Az uralkodó telek tulajdoni lapján annak a szolgáló teleknek az adatait kell feltüntetni, amelyre a jog fennáll és fordítva, a szolgáló telek tulajdoni lapján az uralkodó telek adatait.
TovábbSzomszédjog
A magyar magánjog a szomszédjogi intézményeket a tulajdonjog korlátai között tárgyalja, ugyanis az egyik oldalon fennáll a tűrési kötelezettség, ugyanaddig terjed a másik oldalon egy jogosultság biztosítása.
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 100. §
A Ptk nem minősíti külön, hogy a törvény mit nevez szükségtelen zavarásnak, de a bírói gyakorlatból a következő példákat emelem ki:
Üzemanyag töltőállomás építése a szomszéd telken, valamint az ezzel járó zaj-és bűzhatás rendeltetésszerű üzemeltetés esetén szükségszerű zavarásnak minősül, szükségtelenül zavaró zajhatás vizsgálatánál figyelembe kell venni: lakó-vagy üdülőhely, mezőgazdasági vagy környezetvédelmi területre vonatkozó előírásokat is.
Az ítélkezési gyakorlatból az kiderül, hogy egy olyan rugalmas szabály, amely a legkülönbözőbb élethelyzetre alkalmazható.
Bírósági határozat:II. számú melléklet, BH1986. 143. Ha a Balaton partjának rendezése következtében valamely partmenti ingatlan a közvetlen parti jellegét elveszti, a tulajdonost a külön jogszabályban meghatározott mértékű kártalanítás illeti meg. Az ingatlan forgalmai értékének a 10%-át a tulajdonos akkor is igényelheti, ha az ingatlan egyéb, a forgalmi értéket befolyásoló adottságai kedvezőbbé váltak. A kártalanítás iránti igény akkor nyílik meg, amikor az ingatlan elveszti a közvetlen parti jellegét. [Ptk. 108. § (1) bek., 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. sz. hat. V. fej., 21/1970. (XI. 13.) ÉVM-IM-PM sz. r. 13. § (2) bek.].
A Ptk. általános szabályán túl a következő különös esetekkel rendelkezik:
1. földtámasz joga;
2. áthajló ágak, átnyúló gyökerek joga;
3. áthajló ágakról lehulló gyümölcsök joga;
4. a szomszédos földről való belépés és használat joga;
5. kerítés joga;
6. határvonalon álló fa, vagy bokor joga;
7. tilosban talált állat visszatartásának joga;
8. túlépítés.
TovábbTeljesítés megtagadása
Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
Erről az esetről akkor beszélünk, ha a kötelezett lejárt tartozásának, kötelezettségének kiegyenlítésére jogos ok nélkül nem hajlandó és emiatt a teljesítés elmarad.
A teljesítés megtagadása esetén a jogosult választhatja meg a lehetetlenülés következményeit. Ezzel elkerülheti a teljesítés bírói eljárás során történő kikényszeríthető hosszadalmas és költséges útját, s a felróható lehetetlenülés szabályai alapján a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
TovábbTeljesítés lehetetlenné válása
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik
Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között.
TovábbKötelezett késedelme
1) A kötelezett késedelme
A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
A késedelem a teljesítési határidő után nem következik be, ha a felek a lejárat előtt a szerződést módosították és a teljesítési határidőt meghosszabbították. Nem áll be a kötelezett késedelme akkor sem, ha a jogosult késedelembe esik mindaddig, amíg a jogosult késedelme meg nem szűnik.
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
Jogkövetkezményei:
Szubjektív jogkövetkezmények:
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az, késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
Objektív jogkövetkezmény:
A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
TovábbJogosult késedelme
2) A jogosult késedelme
A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
A kötelezettnek a szolgáltatást a megfelelő módon a szerződés szerinti nagy mennyiségben, helyen és időben kell felajánlania, ha nem így történik alapos okkal fogja a teljesítés elfogadását megtagadni. A részteljesítést illetően kivételt képeznek a pénztartozások. A pénz, mint ellenszolgáltatás osztható, a jogosult nem tagadhatja meg a részletteljesítést.
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. 302. §
Jogkövetkezményei:
Szubjektív jogkövetkezmény:
A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Objektív jogkövetkezmény:
A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e –
a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
Tovább