Társasházi alapító okirat kötelező tartalmi elemei
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot, tényt,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Társasházi alapító okirat módosítása
TovábbTársasházi alapító okirat módosítása
Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
TovábbTársasház alapításának esetei
A ) A több épületből álló társasház esetén a bíróságtól szintén kérheti a kiválást.
B)A közös tulajdon megszüntetése iránt indult perben a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a közös tulajdont társasház-tulajdonná alakíthatja át.
C) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
D) Építőközösség által már felépített épület esetén változatlanul mód van a társasház alapítására
E) Valamint fennáll a lehetőség továbbra is a felépítendő épületre történő társasház alapítását.
TovábbSzámvizsgáló Bizottság
A számvizsgáló bizottságra vonatkozókat részletesebben a www.kozoskepviselok.hu web oldalon olvashatják.
TovábbSzervezeti és Működési Szabályzat
Az SZMSZ-t a közösség az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. Az alakuló közgyűlésen de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen, a társasházzá váló közösségnek szab időbeli korlátot.
Amely Társasház nem rendelkezik SZMSZ-el a törvény nem kötelezi a Társasházkezelőt /közös képviselőt milyen időbeli korlátok között készítesse el, azonban e tekintetben jelentős a változás, az egyszerű szavazattöbbségű határozat valamint az írásbeli szavazás lehetőségével rutin művelet lehet az SZMSZ jóváhagyása.
A szervezeti-működési szabályzat tekintetében érvénytelen az írásbeli szavazás: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget,
minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségének a törvényben meghatározott mértékét.
A határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.
A szervezeti-működési szabályzat tervezetét a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
A törvény a meg kell küldeni szóhasználatát fenntartja a közgyűlési meghívónak a tulajdonostárshoz való eljuttatásánál:
“33§ (2) Sürgős esetet – így különösen : a közös tulajdonban álló épületrészek, épület-berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni”
A törvény nem oldotta meg, hogy milyen módon kell írásban közölni illetve a tulajdonosok számára megküldeni a közgyűlési meghívót, vagy pl. a fent említett Szervezeti és működési szabályzat tervezetét, a bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy nem elégséges “bedobni a postaládába” pl. a meghívókat, hanem igazolni kell ,hogy a tulajdonostárs azt átvette, akár tértívevényes ajánlott levélben akár személyes átvétellel.
A közgyűlés összehívásánál, amelyre a tulajdonostársakat meg kell hívni a jogszabály egy újabb lehetőséget adott a közgyűlés időpontjának közléséhez:
“33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke hívja össze; a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen ki kell függeszteni.”
Amennyiben az írásbeli szavazás bármely okból eredménytelen , vagy a tulajdoni hányad 1/10 –ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az előírt a határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.
TovábbKözös képviselő
A közös képviselőre valamint a társasházkezelőre vonatkozó jogi szabályozást részletesen a www.kozoskepviselok.hu web oldalon találják meg.
TovábbKözgyűlés
A közgyűlés a legfőbb döntéshozó szerve a Társasháznak. A közgyűlést összehívni a tulajdonostársakhoz eljutatott meghívóval lehet. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlés vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
A törvény még azt is meghatározza, hogy a napirendi pontok között melyeket kell felvenni.
A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.
Miután a törvény csak a minimum számot határozza meg, ha a helyzet megkívánja több közgyűlés is tartható.
Kötelező összehívni:
• Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.
• a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke 15 napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatja.
A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel meg kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában – az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel – is kitűzhető.
A törvény jelentősen változott, mert a megismételt közgyűlést akár határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kitűzhető a régi törvényben 3 napon túl, de 15 napon belül kellett kitűzni.
A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
TovábbTermőföld haszonbérlete
A haszonbérlet időtartama:
Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével – a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kötheti meg.
A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 20 év lehet.
Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.
Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
Haszonbér-fizetési kedvezmény:
A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet akkor is, ha földadó-fizetési kedvezményt egyébként nem kapott, vagy azt nem veheti igénybe. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése:
A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;
b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;
b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét;
c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.
A haszonbérelhető terület nagysága:
Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam, az önkormányzat kivételével – legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6.000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2.500 hektár nagyságú vagy 50.000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet.
Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6.000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
Előhaszonbérlet
A volt haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre előhaszonbérleti jog illeti meg, kivéve, ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg.
TovábbKülföldiek tulajdonszerzése
A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
A kivétel a tagállam állampolgára. A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a) az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;
b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;
c) a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.
A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása,
a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja,
b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.
A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;
b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;
A tulajdonszerzés ellenőrzése
A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
TovábbBelföldi természetes személyek tulajdonszerzése
Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6.000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6.000 m² területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld:
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld
A belföldi magánszemélyek részére a törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését legfeljebb 300 hektár területnagyságig engedi meg, amelynek aranykorona (AK) értéke a 6.000 AK-t nem haladhatja meg. A törvény szerinti területi nagyság, illetőleg AK érték az a maximum, amely nem léphető túl.
A lehetséges tulajdonszerzés mértékének megállapítása során mind a Ttv. hatálybalépésekor tulajdonban már meglevő, mind pedig a megszerezni kívánt tanya területén levő termőföld figyelmen kívül marad.
A rendelkezés a legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított, vagy kialakításra kerülő tanyákat kedvezményezi. A tulajdonszerzési korlátozás nem vonatkozik arra a megszerezni kívánt termőföldre sem, amely a belföldi magánszemély tulajdonában volt termőföld helyébe lép. Ide tartozik a meglévő termőföld kisajátításáért kapott kártalanítási összegből megvásárolt, továbbá a meglévő termőföld elcserélése útján szerzett, valamint a közös tulajdon természetbeni megszüntetése útján megszerzett termőföldtulajdon. (Kedvezményezett tulajdonszerzés).
Külön szabályok vonatkoznak a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldek tulajdonjogának megváltozásával kapcsolatos egyes esetekre:
Az a magánszemély, akinek a meglévő termőföldjét kisajátítják, a kártalanítás összegéből tetszés szerinti nagyságú és AK értékű termőföldet vásárolhat.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor már meglévő termőföldjének tulajdonjogát, legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor meglévő, közös tulajdonban álló termőföldjének közös tulajdonát szerzési korlátozás nélkül megszüntetheti.
Elővásárlási jog:
Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki. Védett természeti területen a Magyar Államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhat.
Tovább